menu banner

Vitturi történelmi park

A 18. század második feléjében az ismert szakértő és a Mezőgazdasági akadémia elnöke, a lukšići nemes Vitturi Radoš Micheli megalapította a város első parkját, amit a Vitturi család fogadalmi képe bizonyít, amelyen a szent Roko és a kezén levő park láthatók. Ma a park a Vitturi nevet viseli. A lukšići parton van és 7450 négyzetméteres a területe. A keletkezéséről szóló mesét a klasszicisztikus keret, meg a reneszánsz és barokk minták bizonyítják.

 

1968-ban természeti és kulturális örökségnek nevezték. A Regionális kulturális örökség védelmé intézménye a következőt írta magyarázatában: «A Vitturi park a régi horvát kertészet egyedülálló emlékműve. Dalmáciában a hasonló parkok még nagyon ritkán meg vannak vigyázva».

A parkban ma is puszpáng, ciprus öreg példányai, babér (Cupressus L., Pinus halepensis L., Pinus pinea L., Laurus nobilis L.) és más növény van. Különösen érdekesek az egzotikus fák, mint pl. a császárfa (Firmiana simplex Bois.) a kakaófa családból, az illatos fűszercserje stb. A kert évtizedekig el volt hanyagolva. Szerencsére területe meg van vigyázva és rendszeresen fenntartják.

 

A park felújításához egy projektdokumentációt kellene kidolgozni, és elkezdeni a park felújítását, hogy felkerülhessen a horvát turisztikai érdekességek listájára.

Az Ostrog általános iskola botanikus kert

Nemsokára miután 1976-ban a Kaštel Lukšić általános iskolát áthelyezték egy új épületbe, elkezdődött a teljesen elhanyagolt környezet berendezése, tanulók és tanárok együtt dolgoztak.

Az iskolaépületi 4 hektáros területen több mint 1400, főleg mediterrán szubtropikus éghajlatú, növényfajta létezik.

A terület legnagyobb részét a park foglalja el – arborétum, az angol tájképi kertek stílusában.

 

Nagysága és kedvező mikroklímája miatt az iskolai botanikus kert leggazdagabb része a déli kert. Itt bokrok, őshonos és egzotikus fák (például kámforfa, eukaliptusz, avokadó, akácfa, szikvója fenyő, libanoni és himalájai cédrusfa, jázmin, murvafürt, stb.) találhatók. A sok aromatikus- és gyógynövény felhívja a látogatók figyelmét, ugyanúgy, mint a karsztos mező.

 

Az északi kertben a francia stílusú "kispark" van, szigorú szimmetrikus vonalakkal, puszpáng sövénnyel és gazdag leander bokrokkal. Itt kulturális és művészeti eseményekre egy kőszínpadot építettek.

 

A kert egyik része olajbogyófa ültetvény, amely 170 fájával és 45 horvát és külföldi olajbogyófajtájával a horvát tengerparton a legnagyobb ültetvény.

Stomorija bibliai kert – a Stomorijai Boldogasszony kegyhelye

Kaštel Noviban, a Kozjak hegy déli lejtőin, már 1189-ben megépítették a Szent Špiljani Mária templomocskáját, amelyet ma a Stomori Boldogasszonynak neveznek. Ezen a helyen, hol a lelkiség és természet együttélése érezhető, megépítették a Bibliai kertet. Itt már századok óta platánfák, olajbogyófák, fügék, szőlőtőke, meg a többi növény, amelyet a Bibliában említenek gyarapszanak. A természetbarátoknak köszönhetően, sok más növény is van, például a Júdás-fája, babér, fűszeres és aromatikus növények, stb.

 

Az előcsarnoki bejáraton egy emlékkő, a Gugić Marko szobrász munkája, a következő feliratot tartalmazza: «Az öböl feletti Bibliai kert - a II. János Pál második apostoli látogatás emlékére. Kaštela lakói, szeptember 27. 1998.». Szemben pedig a Pápai olajbogyófa, amelyet a Szent Atya ugyanabban az évben Splitben megszentelt.

 

A templomocskától északra van a Jidro teraszrész, amelynek öreg olajbogyói alatt monumentális kövek fel vannak állítva, azoknak a horvát hősöknek a tiszteletére, melyek a Bibliában találtak ihletet - szent Jeronim (a Biblia lefordítása latinra), Dalmatinac Juraj (szakrális épületek építészmestere), Marulić Marko («Judita» hősi eposz), Kašić Bartol (Biblia lefordítása horvátra) és Meštrović Ivan (Bibliai motívumok szobrásza).

 

A patakon lévő szigetecskén minden látogatót a Noé bárkája üdvözli, a híres Lipovac Vasko faművész munkája.

 

A köves Keresztút a Boldogasszony mezőig, ahol a Keresztút állomásait illatos mirtuszbokrok ábrázolják, meg tovább az Életkereszthez (Hraste Kažimir szobrász műve) vezet.

 

A kilátó, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Kaštelai mezőre és öbölre, egyben kis szőlőskert a parasztok és szőlőtőke tiszteletére. Itt, a többi őshonos szőlőtőkék mellet, a Kaštelanski crljenak is található, amely világszerte, főleg Kaliforniában (USA), a Zinfandel név alatt ismert.

 

A Városi, parkok felújításáért felelős közigazgatásnak köszönhetően Kaštela 2003-ban "Entente florale" bronzérmet nyert a brüsszeli Európai virágok és környezet asszociációja szervezésében (The European association for flowers and landscaping).